Gera Zoltán: Ki kell szolgálnunk a sikerre éhes Vasas-tábort!

Bő egy héttel ezelőtt lezárult a Merkantil Bank Liga 2023/24-es szezonja – néhány nap távlatából milyen érzések kavarognak benned?

Mivel a kitűzött célt nem teljesítettük, vagyis nem jutottunk fel az NB I-be, ez eléggé meghatározza az érzéseimet. Voltak persze pozitívumok, amelyekre lehet építeni; úgy érzem, szervezettebb lett a csapat és a játékunkat is átalakítottuk, amelynek legtöbbször meglett az eredménye. De összességében nyilván csalódott vagyok, hiába voltam biztos abban, hogy kiharcoljuk az osztályváltást, sajnos nem sikerült.

Február végén érkeztél a Vasashoz, irányításoddal 12 bajnoki mérkőzésen 26 pontot szerzett a csapat, ugyanannyit, mint a bajnok Nyíregyháza és csupán egy ponttal kevesebbet, mint a második helyezett ETO (27). 8 győzelem, 2 döntetlen és 2 vereség a mérleg, 22 rúgott és 11 kapott gól – amely szinte teljesen megegyezik az említett két rivális statisztikájával. Ezek alapján is látszik, tényleg nüánszokon múlt a feljutás...

Valóban, a számok is visszaadják azt, amit egyébként is végig éreztünk, hogy tényleg nagyon kevés dönt majd az egyik, vagy másik csapat javára. A győriek helyzeti előnyben voltak azzal, hogy a pontazonosság nekik kedvezett, ettől függetlenül van egy-két meccs, amelyik hiányzik, például a Tiszakécske elleni hazai, még ha végül nem is azon múlt a dolog. A lényegi kérdések az ETO otthonában dőltek el, ahol hiába szolgáltunk volna rá minimum a döntetlenre, pont nélkül maradtunk, ez pedig megpecsételte a sorsunkat. A fejlődést viszont egyértelműen láttam a csapaton, így nem a kudarcot, hanem a pozitívumokat kell magunkkal vinnünk a következő szezonra.

Klubedzőként most debütáltál, mennyire volt más, mint a korábbi feladataid, hogy érezted magad a kispadon?

Nagyon élveztem és élvezem, teljesen más napi szinten kapcsolatban lenni és foglalkozni a futballistákkal, mint mondjuk úgy dolgozni velük, ahogyan a korosztályos válogatottnál, hogy csak néhány napra „kaptam meg” őket. Nyilván nagyobb felelősséggel és kihívással is jár, de azokat mindig is szerettem, így ez sem okoz problémát. Nagyobb a pörgés is, rendszeresen jönnek a meccsek, viszont az elvégzett, napi munkának is jóval hamarabb láthatóak a jelei a csapaton.

És ha egy kicsit konkretizáljuk, hogy érezted magad a Vasas kispadján?

Nem tudok elvonatkoztatni attól, hogy nem értük el a célunkat, emiatt nagy bennem a hiányérzet. De nagyon élvezem az ittlétet, megtisztelő egy ekkora hagyományokkal rendelkező klubnál dolgozni. Úgy érzem, mindenkivel megtaláltam a közös hangot, a játékosok hozzáállasa és mentalitása pedig kellemes meglepetésként ért, nyitottak voltak az új dolgokra és változtatásokra, még ha nyilván vannak olyan berögződések, amelyeknek a megváltoztatásához több idő szükséges.

És természetesen a szurkolókról sem szabad megfeledkezni, akik érezhetően ki vannak éhezve a sikerre. Szeretnénk kiszolgálni őket, jó eredményekkel és szezonnal meghálálni a bizalmukat és a támogatásukat, mert ha egy tábor megérdemli ezt, az éppen a Vasasé.

 

Érkezésedkor úgy fogalmaztál, az idő rövidsége miatt nagy taktikai változtatásokra nincs lehetőség. Sikerült azért valamit átadni a csapatnak az elképzeléseidből?

A stabilitás volt a legfontosabb, ezen a téren szerintem egyértelműen előre léptünk és egy kicsit a játékrendszerbe, valamint a futballunkba is belenyúltunk, amely szintén működött. Drasztikus változtatásokat persze nehéz szezon közben elérni, ám a nyári felkészülés alatt több időnk és lehetőségünk lesz a kísérletezésre és a finomhangolásra.

Volt olyan döntés, amit ezalatt az időszak alatt megbántál, netán máshogy csinálnál, ha lenne rá lehetőséged?

Utólag könnyű magyarázkodni, vagy átértékelni egy-egy döntést, amit mondjuk egy adott pillanatban, rövid időn belül kell meghozni. De nem olyan típusú ember vagyok, aki mentegetőzik, vagy ha valami nem úgy alakul, gyorsan kifogást keres. A folyamatokban hiszek és abban, ha van egy megfelelő koncepció és egy kijelölt irány, ami működik, akkor annak hiába lehetnek olyan részei, amik esetleg nem jól sülnek el, azokból is tanulni kell, semmiképpen sem téríthetnek el az útról.

Sok mérkőzésen viszont a vezető gól megszerzését követően passzívvá vált a játékunk, ez is egy olyan beidegződés, amelyen mindenképpen változtatni szeretnénk. Bár végül ezek közül a meccsek közül tavasszal csak a Tiszakécske ellenit nem nyertük meg, arra nagy hangsúlyt fektetünk majd, hogy sokkal korábban lezárjuk az összecsapásokat.

És mi a legszebb emléked az elmúlt három hónapból?

Voltak szép győzelmeink és közös sikereink, egyet nem is szeretnék kiemelni ezek közül. Inkább azt mondanám, amire az imént már utaltam is, hogy látom a játékosokon a nyitottságot és a fejlődésre való hajlamot. Edzőként azok a legszebb pillanatok, amikor egy begyakorolt szituáció, vagy egy előzetesen átbeszélt dolog élesben, meccsen is visszaköszön, akár egyéni, akár csapatszinten.

Olyan labdarúgókkal szeretném körbevenni magunkat, akik ugyanezt a mentalitást képviselik, szenvedélyesek és éhesek a sikerre. Az utolsó bajnokit követően is azt mondtam nekik: mentálisan már az első edzésen a topon kell majd lenniük, ha ugyanis keserűséggel, frusztráltan kezdjük el a felkészülést, az kihatással lesz a bajnoki rajtra, ami pedig a szezonunkat is meghatározhatja – sajnos játékosként megéltem hasonlót, így saját tapasztalatból mondhatom.

Kik azok a játékosok, akikkel a leginkább elégedett voltál a tavaszi fordulókban?

Voltak, akiktől jóval többet kaptam, mint vártam, de akadtak olyanok is, akik adósak maradtak és alulmúlták a várakozásaimat. Senkit nem szeretnék kiemelni negatív, vagy pozitív irányba – szerencsére azért utóbbi jóval hosszabb lista lenne –, közösen, csapatban kell gondolkoznunk. Az is a cél, hogy azok, akik ezúttal nem hozták ki magukból a maximumot, a következő szezonban sokkal jobb teljesítményt nyújtsanak.

Bár az átigazolási időszak egy kicsit még odébb van, mekkora mozgás várható a játékoskeretben és milyen posztokon tervez erősíteni a szakmai stáb és a vezetőség?

Minden csapatrészben szeretnénk erősíteni, a prioritás viszont az, hogy gyorsítsunk a csapatjátékon, így a piac adta lehetőségekhez mérten az ehhez passzoló futballistákat szeretnénk megtalálni. A hátvédsorba is tervezünk igazolni, de szükségünk lenne egy olyan típusú támadóra is, aki a gyorsasága mellett fizikálisan is felveszi a harcot az ellenfelek védőivel, ha kell „birkózik” velük – tavasszal sajnos nem volt ilyen típusú ember a keretünkben.

Nyilván lesznek távozók is, de ez egy átigazolási időszakban természetes, viszont kulcsfontosságú az is, hogy a meglévő értékeinket megtartsuk. Aki pedig a Vasasba igazol, annak nemcsak szakmailag, hanem emberileg és hozzáállásban is meg kell ugrania az elvárásokat, éhesnek kell lennie a sikerre és érezni akarjuk rajta a fejlődés iránti elszántságot. A közelmúlt érkezői különösen megfeleltek ezeknek a kritériumoknak, bízom benne, hogy ez nyáron sem lesz másként.

A feljutásért vívott, kiélezett harc mellett mennyire tudtad feltérképezni a tartalékegyüttes és a Kubala Akadémia tehetségeit? Vannak olyan játékosok, akik idővel akár az első csapatban is bemutatkozhatnak?

Figyeltük a játékosokat, többen közülük nálunk is edzettek és lesznek, akik velünk kezdik majd meg a felkészülést, így megmutathatják magukat – csakis rajtuk áll, hogy élnek-e az eséllyel. Az akadémia és a harmadosztályú gárda is egy olyan merítési lehetőség, amelyben hatalmas a potenciál, éppen ezért támaszkodnunk kell rá a jövőben, ráadásul mindenkit örömmel töltene el, ha az NB II-es fiatalszabálynak elsősorban sajátnevelésű tehetségekkel tennénk eleget.

Körvonalazódik már a nyári felkészülés menetrendje?

Igen, június 17-én kezdjük a munkát, de az előtte lévő héten már kapnak különböző feladatokat és futóprogramot a játékosok, amelyeket el kell végezniük. A mai, modern labdarúgás átalakult, nincsenek olyan hosszú felkészülések, mint akár az én időmben, vagy még korábban, ehhez pedig alkalmazkodnunk kell. A fizikális felkészítés kulcsfontosságú egy csapat életében, a mi játékunkban, az általam elképzelt stílusban pedig hatványozottan, intenzíven akarunk játszani.

Számomra roppant fontos a játék dinamikája, az új idényben pedig ezen a szinten is szeretnénk emelni. Ezeknek a céloknak a megvalósításához viszont úgy határoztam, hogy új erőnléti edzővel vágunk neki. A döntés kizárólag szakmai, Ferenczi István sokat tett a klubért, amit ezúton is köszönünk. Havrán József csatlakozik majd a stábunkhoz, akit felkészült, lelkes és jó szakembernek tartok, mindezt a második csapatnál már bizonyította, bízom benne, hogy vele még sikeresebbek leszünk majd.

Jut időd azért a családra és a pihenésre is?

Természetesen igen, nekem is nagy szükségem van rá és leginkább a szeretteim, a feleségem és a gyermekeim körében tudok feltöltődni. A játékosoktól azt kértem, hogy a rövid szünet alatt teljesen vonatkoztassanak el a futballtól és tiszta fejjel térjenek majd vissza a napi munkába – velük ellentétben, nekem erre nincs lehetőségem, már most a következő szezonra koncentrálok és folyamatosan azon gondolkozom, hogyan legyünk majd sikeresek és lépjünk előre, minden tekintetben!